hétköznapok

Furcsa itthon újra, hiába jó, mégis furcsa, egyedüllét-szerű, hogy a pörgés és aggodalmak elmúltak, hogy nem lehet átkopogni egy sörrel a szomszédhoz...

Május 3án irány London, aztán picurkát Inverness (ez pihenés Katinál), addig itthon ténfergek, kint süt a nap, ki kell vernem magam itthonról, elég már a takarításból. Legszívesebben már ma elmennék Bonn-ba, de nincs mivel, és nem tudok, talán még május végéig. Hihetetlenül tehetetlennek érzem magam és sodródónak.. hát itt az ideje elfogadni.

Nézzük a dolgok jó oldalát: még két és fél hónapig biztos, hogy a magam ura vagyok :) - legalábbis úgy tűnik.
Jó lenne foglalkozni a doktorival, de egyáltalán nem fűlik hozzá a fogam. Versek hiányoznak, költészet, romantika, tavaszi andalgás.