martes, marzo 31

nature calling

Megtettem! Igen! ...

(Az éjjeli álmomban Chilében jártam, és valahogy az egész nem volt valóságszerű, de sokkal inkább azt tükrözte, ahogy én éltem ott, anno - vagyis nedvtelenül, valóságszerűtlenül. Teljesen. Most valami egészen új tavasz ébredés van bennem!!
Istenem, most értem, hát bizony: egy évig nem volt tavaszom, mert úgy váltottam földrészt, hogy két ősz jutott... brrrr.. tavasz nélkül tényleg elvész az emberből a nedv, és száraz pirítóssá, esetleg kétszersültté, bizarabb esetekben álcázott pászkává válik.)

.. Hallom.. a rigó eldalolta nekem, miközben túrtam a földet a leendő kis virágocskáimnak, milalatt szétnyomkodtam a földrönköket. Esti dalát fütyülte, csodaszép, mese-trilla, égi éltető fény, melegség, újjászülető, öröm-dal.
Kicsiny koboldok és apró tavasz tündérkék suhannak ágról ágra, bozótról bozótra, fa-nedvekben, rózsatövekben, apró ibolyákban és harangvirágokban kondítva meg az igézet szavát: itt az idő! Ébredjetek! Itt az idő! Készüljetek! Fel, fel, zengjétek hírét az új tavasznak! Itt az idő! (Tri-lla-la-la-tri) Itt az idő! (Tri-Tri-llala-la-la) Ébredjetek! (Tri-la-tri-tri-tri-la-la)

Csupa föld lett a kezem. De kéne még veteményeskert, paradicsom, paprika, répa, hagyma, saláta és egyéb jóféle palánta, no meg mindenféle fűszerek - egy kis csinos konyhakert. És még több láda, még több magot rejtő majdani ígéret, hogy van kikelet!

A városi ember gyakran elveszti a földdel a kapcsolatát. Elhalnak a gyökerei. Pedig kell összeköttetés a tápláló talajjal, az anya-földdel, mert ha ég és föld között nincs biztos támaszunk, elveszünk. Meglehet, filozófikus. Vagy csak asszonyi természetem nedvei csobognak újult erővel és forrásként törnek a szabadba a földön át.

lunes, marzo 30

master of procastination
(officially)

spring

Itt van a TAVASZ! Minden pezseg, meg zseng, meg zsong, meg csivitel meg rügyfakadásra kész pattanó zöld öltözetben, meg nyirkos, meg nedves, meg légzuhatag, esővíz a nyakadba, és tócsákba tapsikoló apró gyermekek, és mosolygó arcok, amelyek a napsütésre derülnek, és hűs, illatos, messzi vidékről, a végtelenből tavasz-szagot hozó levegő..

Csodaszép!!!

Bennem is mindenféle nedvek buzognak, példának okáért lekűzdhetetlen vágyam támadt virágot ültetni kis virágládákba az erkélyemre és a ablakom elé. Magot vetni, öntözni, és várni, hogy majd előbukkanjanak először zöld félénk köntösükben majd szín és illatpompájukban ezek a szívet gyönyörködtető virágok.

...
de mennyivel kellemesebb volna most valóban a földet túrni ebben a tavaszi hevületben és a termékenység és megtermékenyítés eme ősi folyamába beleoltani saját magamat! Vagyis magot vetni.. túrni a földet.. fekete körmök.. a fű föld illata, elszáradt tövek száraz roppanása, egy-két menekülő pók.. A hétvégéig álmodzom, akkor lesz időm legközelebb kiskertészkedni. Őrületes! Még sosem volt rajtam ilyen bolondéria, de most alig tudom kivárni, míg végre ládát veszek, meg földet, meg eszközt. Hát, addig is: türelem.

martes, marzo 24

approaching April

Nem egyszerű felvenni az írás fonalát, azt kell hogy mondjam... folyt köv.