Tlalpan

Ma Juliával és Louis-sal töltöttem a nap második részét (túl a reggelin, és egy elég hektikus éjszakán. Éjjel kétszer keltem fel: túl puha a matrac, képtelen vagyok aludni rajta, a csípőm lesüllyed, így elég furi helyzetben nem nagyon tud lazulni és pihenni a testem.. szóval, találd fel magad ügyben először is a földre ágyaztam le, pokrócok stb segítségével, de ez sem volt elég jó, egy óra után felébredtem, hogy hideg van, másrészt van egy folyamatos enyhe zúgás-búgás a szobában, amit vmi műszaki berendezés okoz. No az éjjel megtaláltam a forrását!! Bizony, alulról jön, padlóra hajtott füllel sokkal erősebb.. így aztán helyi idő szerint 5.17 perckor újra felkeltem, arréb taszigáltam az óriáspuhamatracot az alsó tartójáról, ami mint kiderült fa, és kb 20-30 cm-re magasodik a padlótól. Ide megágyztam újra, és itt már tudtam is aludni elég jól :). Úgyhogy ma este ismét ehhez a trükkhöz folyamodom, mivel a hotelnek nincs másik matraca, csak ez, megkérdeztem, de nem tudják kicserélni.)

Jó itt lenni újra, annyira barátságos és ismerős, kicsit mintha hazajönnék. Igazából talán Chile miatt, folyton azt juttatja eszembe, igaz, itt valahogy melegebbek az emberek, színesebbek, mint ott. Hiába közép-amerika, a kultúra úgy érzem sokkal inkább közelít a dél-amerikaihoz. Ugyanolyan szokások itt-ott (szupermarket zacskóbapakolás, buszsávok kő-választékkal való jelölése az utakon, padka színe, stb) és a növények is nagyon hasonlóak, folyton azt juttatják eszembe.
Jól esik ízlelni, elvegyülni, szagolgatni, révedni a távolba, itt lenni, beszívni ezt az európaitól teljesen különböző világot.

Édesek nagyon a sok kis régi típusú bogár autóval száguldozó emberek, sok taxi is ilyen.
Juliának is ilyen régi WW Bogara van, ráadásul központi záras (!!) és pittyeg ha becsukja + kinyitja :D nagyon izgi...!! :) :) :)

Szuper finom mexikói késő-ebédet ettünk 5 fele miután a "Las fresas con crema" piros kockás terítős útmenti étkező-gyümölcsöző-trécselő helyről átmentünk kicsit tovább délre (ez a város déli felén van, egészen lent, Tlalpa városrésznél, a hely neve "Eprek tejszínhabbal" :) ) egy másik műanyag-kockásterítős borzasztóan autentikus helyre (de hát ilyen helyeken főznek a legjobban Mexikóban !), ahol remek Consomét és valami fekete v. kék kukoricából készült tortilla-tekercs szerű valamit ettem (nem jut eszembe a neve :( csirkével (pollo) és krumplival (papas) (quesadilla?? talán ez a neve) ).

Mmm... sehol nincs olyan mexikói konyha, mint mexikóban :) :) bár emlékszem, a tavaly szeptemberi konferenica idején pl. egy mexikói étterem volt az egyetlen használható hely, amit találtunk Jerevánban.

Viva la Mexico :) :) y toda l'America Latina :) :) (a spanyol is jobban megy, mintha mélyebben ülne már mint pár évvel ezelőtt, lassan csak megtanulom én ezt még múltidőben is!!)