Mehiko

Másfél év után visszatértem oda, ahol az üdvözlő ölelő kép készült, vagyis majdnem oda, még oda nem.. Ismét Mexikóban :) :) süt a nap, 6 órával az Európai (CET) idő után.

Majdnem 12 óra volt az út Madridból, húha, Párizsból a múltkor valahogy mintha jóval hamarabb ideértünk volna.. na mindegy, kibírtam, bár egy jól szituált torokfájást sikerült összeszednem úgy valamikor az út háromnegyede felé.

Túl egy szobacserén (mert a szobám egy 8 sávos útra nézett, és kissé hangos volt), és túl egy puha ágyon - majd a földön - majd a matracot eltolva a fa ágyalátéten alváson, és túl az erős torokfájáson (már csak hangom nincs igazán, de már kevésbé fáj).

Úgyhogy, most jön nemsokára Julia kedves, a mexikói hölgy, a kollégám, és talpunk alá szalajtjuk a várost :) :) alig várom.

A munkával persze még nem vagyok meg, alig dolgoztam a gépen (3 prezit kell megírnom, fél órásakat) - fejben majdnem megvan, majd inkább este dolgozgatok, amikor nem süt a nap!!

A piramisokhoz nem tudom, hogy eljutok-e újra, de igyekszem :).

Mexico, here I come :).