Easter Mistery

feltámadt az Úr! Alleluja :) az Élet legyőzte a hálát! Alleluja..
csodaszép volt a Húsvéti szertartás, gyönyörű, igazán, szívhezszólóan szép.

Az utóbbi három nap is csodaszép volt.. az egész liturgia, a szertartás napról napra épülő súlya és sűrűsége, fájdama kétezer év távlatból válik jelenné, és mindig MOST történik. Egyszerre hihetetlenül idős (időtlen) és világtól idegen, egyszerre pedig bensőséges és aranyfényes gyertyafény, családi hangulat. Közösség. Összetartozás. A szimbólumok rétegezettsége és mélysége. Akinek füle van hallja..

Nos mára már nemcsak a bal combom van enyhe görcsben (??? de tényleg így van, nem megy pl. letérdelni jól, meg felállni), hanem most a derekam is fáj, ki érti ezt? Holnapra remélem kialszom. És dugig volt a templom, de szó szerint, egy tűt is alig lehetett volna leejteni. És remek finom kalács volt az ünnepi vacsi utána, igazi sonákval. :) Nyam. De a lényeg: Krisztus feltámadt! És él. Velünk. Húsvét van. Alleluja.

Az egyik kedvenc "részem", amikor a Dicsőség felhangzik, és újra megszólalnak a harangok, és fényözön önti el az előtte negyed részben kivilágított templomot, szentélyt, kicsiny gyertyáink fénye eltörpül szinte a fényár előtt (inkább beleolvad és kiegészíti). Könnybe lábad a szemem tőle, olyan szép. Olyan igazi. Egyik pillanatban még sötét, aztán fényár. Egyik pillanatban szomorúság és gyász, aztán áradó öröm és szeretet. Hihetetlen fáradt vagyok, borzalmasan nagyon, elnézést a pongyola fogalmazásért.. korrigálom, amint jut rá időm.

:o)