Itt van a TAVASZ! Minden pezseg, meg zseng, meg zsong, meg csivitel meg rügyfakadásra kész pattanó zöld öltözetben, meg nyirkos, meg nedves, meg légzuhatag, esővíz a nyakadba, és tócsákba tapsikoló apró gyermekek, és mosolygó arcok, amelyek a napsütésre derülnek, és hűs, illatos, messzi vidékről, a végtelenből tavasz-szagot hozó levegő..
Csodaszép!!!
Bennem is mindenféle nedvek buzognak, példának okáért lekűzdhetetlen vágyam támadt virágot ültetni kis virágládákba az erkélyemre és a ablakom elé. Magot vetni, öntözni, és várni, hogy majd előbukkanjanak először zöld félénk köntösükben majd szín és illatpompájukban ezek a szívet gyönyörködtető virágok.
...
de mennyivel kellemesebb volna most valóban a földet túrni ebben a tavaszi hevületben és a termékenység és megtermékenyítés eme ősi folyamába beleoltani saját magamat! Vagyis magot vetni.. túrni a földet.. fekete körmök.. a fű föld illata, elszáradt tövek száraz roppanása, egy-két menekülő pók.. A hétvégéig álmodzom, akkor lesz időm legközelebb kiskertészkedni. Őrületes! Még sosem volt rajtam ilyen bolondéria, de most alig tudom kivárni, míg végre ládát veszek, meg földet, meg eszközt. Hát, addig is: türelem.
Suscribirse a:
Enviar comentarios (Atom)
No hay comentarios:
Publicar un comentario